navigate
index
first page
inbox
leave a message
archive
see all posts
Tags
what I reblog :)
Edits
you won't like this
About
about me
Blogroll
my cuties
About the writer
Motivációm a csokoládé!
Ki is vagyok én? Egy pici lány aki a jövőben szeretné folytatni tanulmányait. Még mindig 22. évemet töltöm, de még fiatal vagyok oké? Gyakorlatilag kisebb/idősebb nővér vagyok a családban -,-
Lapozva, örülök hogy még mindig Magyarország élek. Sorolhatnám a szebbnél szebb jelzőket, alátámasztva miértemet. Igen, vannak barátaim akik kevésbé értenek meg engem... -.-
Nos, remélem egyenes úttal vehetem célba a Művészeti egyetemet. Szeretnék egy remek évet, illetve új ismeretségekre szert tenni!
eszme-pajtik
Kredit
Az elhelyezés tőle: Lilaa származik. Innen származnak a weboldal színei, háttere, betűi, képei, navigációi, zenelejátszója, chatje, iconjai és fejléce.
A Google crome-ban 100%-os nagyítás, még a Mozilla Firefox-ban a 80% nagyítás ajánlott.
Lotte ~ 'm NINE-teen
2013. 06. 28.
Lotte [× Ulzzang alteregóm ×]
2013. 06. 27.
útóirat: ~ Omo! *-*
Lotte ± Over, friend...
2013. 06. 26.
Szinte már zogoktam...ő pedig nem tudta mire vélje a cselekedetem. Azt hitte, kapcsolat hiányom van és gondterhelt vagyok. Valamelyest igazat mondott. És abban pillanatban volt adodó, hogy elmondja. Elmondtam. Levegővétel nélkül...súlyosan hozzá vágva a szavaimat. Eleinte, úgy véltem, annyira megleppett lesz, hogy egy pillanat alatt kizárna a házából. De...nem! A meglepettsége erőteljesen látszott rajta, aztán...ismét átölelt, egy szónélkül. Semmi szó, semmi cselekvés. Csak ölelt, némán, de annál kifejezőbben. Hirtelen azt sem tudtam, milyen megnyugvással szolgálhat ez, ha még reagálást se hallottam a szájából. Később viszont, rájöttem, hogy ez is valami közvetítése annak, hogy bár mindent megváltozna, az én javamra. Hogy Istennek tetsző életeként, a nőkhöz vonzódjon mint a legtöbb ember. Ismét be kell látni, én voltam rossz időben, rossz helyen. Mert megismertem...aznap. S azóta minden megváltozott. Barátok lettünk...szinte lelki-társak...aztán jöttem én, a kicsinyes és naív érzéseimmel. Nem
Utolsó mozzanat: Sietve távoztam onnan, miután vallottam, mert otthon eléggé rossz szemmel nézték volna ha későn érek haza. Pedig, szívem szerint még maradtam volna! Seungri...természetesen most is vaj szívű volt velem szemben. Egy pillanatra kizökkentette a férfiak vonzódási énjét. Nem szokványos, amit cselekedett...sőt! Végleges búcsúzás képpen megcsókolt. De teljesen eltérően hatott rám, hiszen, régebbről már volt alkalmam ilyesmit tenni a volt barátaimmal. Természetesen férfi mivolta gátolta bennem, hogy ne úgy gondoljak erre a "köszönésre" mintha egy barátnőmmel smárolnék! Nem. Valahol azonban, érezhető volt a baráti szeretette, holott maga a csók, a barátságnál mélyebb érzéseket hangsúlyozza. Egy pillanatra reménykedtem, hogy ennek a tetnek lesz valami jó kimenetele,...ám, mikor elhagyta a számát, savanyúan rám nézett és azt mondta: "Bár úgy lenne..."
Ez volt a végszó...
útóirat: Sosem felejtelek el.
Lotte You have to know that...
2013. 06. 25.
Tudod, én már jóval egy évvel ezelőtt elhallgattam előled, hogy valójában hogyan érzek. Mert nem akartam, hogy feleslegesen magadat hibáztasd! És az, hogy ennyire malupatívan hatsz rám, és féltékenykedsz, még nagyobb dózist jutatott a szívembe.Meg ha úgy vesszük...pasinak se vagy utolsó! Sőt!! Nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben egyszer-kétszer, hogy engedjek tovább annak a bizonyos "bemutatós helyzetnek". Tudod, hogy értem! Mindezek tetejében, jobb lesz ezt most személyesen átbeszélni, és kilelkizni egymás közt. Nem szeretnék ártani, magamnak se ha itt öntöm ki a lelkem. Hamarosam indulok...
útóirat: Szeretlek!
Lotte § Study in me
2013. 06. 24.
útóirat: Élvezzétek a nyarat! ^^
Lotte Δ What do YOU do?
2013. 06. 23.
Egy apró vallomás: Hidd el, én se korán kezdtem...idő-igényes amíg megtanulja az ember a másik érdeklődését felkelteni. Valamint, én sem a földön-túli szépségemmel, de még nem is a filozófikus beszédemmel nyügzöm le a férfiakat. Csak a testi "morzékat" (jeleket) alkalmazom...ami több eséllyel hoz sikert, mint értelmetlenül és félpucéran odavetnem magam az első jött-ment pasinak! Mindenesetre...előre is, sok sikert kívánok! ;)
2013. 06. 21.
- Hahó? Bent van kedvesem? - hallaszott fel az ajtó mögül, Mr. Hudson selymesen áthajló hangja aggodóan. Felelet helyett, inkább azon voltam, hogy minden észrevehető könnycsepp nyomot kitöröljek az arcomon száradt járatok közül.
- Ohhh, drágám...legalább egy falatot ehetne! - a megtisztelt illedelemmel kisérten, tért be a szobámba, kiábrándult hangsúlyt fektetve az étvágytalanságom tárgyára, ami tegnap óta az ott felejtett éjjeli szekrényemen hevert. A következőkben érezte, a helyzethez már nincs elég megnyugtató szava, amiket mondatokba önthetne nekem. Csak némán kifordult a tányérokkal, hatalmas sóhajtással nyugtázva, féltő anyai szeretét irántam. Újból sírva fakadtam. Eltérően a többitől, mostanra én se tudtam pontosan milyen okból. Talán mert ez a legkézenfekvőbb megoldás, amivel a megsápadt érzékeny természetemet vigasztalhatom. De mégis hogy vette rá, hogy egy ilyen gátlástalan tettet kövessen el ellenem? Hiszen, mégcsak szemtől szemben sem álltunk egymással, hogy ilyen nyílvánvaló, ugyanakkor megvető fejtegetésekkel illesen. Sejtelmem sincs, mivel válhattam ki ezt a vehemens ellenszenvét. Lapolgatott kíváncsiságom azonban, mégis meg akart bizonyosodni, ennek okáról. Választ követelően kanyarodtam a bejárati ajtóhoz, miután félően lenyomtam a kilincset. Azt hittem, ha feleletet kapok a kérdéseimre, akkor az álom hiányos éjszakáimnak leáldoznak az estékben. Ám, mikor sikeresen - hosszú napokat körbeölelve - feltűntem az ajtó sarkából, váratlanmódon épp azzal a személlyel találtam szembe magam, akit a legkevésbé kívántam volna tekintetemmel üdvözölni.
- Hát itt van! Ne-ne-ne! - megbotránykozottan próbáltam kiszorítani a küszöb mögül az ajtó becsukása véget, ő viszont csökönyösen gátolni kezdte az ellenszevemből irányuló cselekvésemet.
- Először hallgasson meg!
- Miért tenném, azok után amit velem művelt? - idegesen róttam le, míg a hideg, vékony ujjai lassan lekaparták az enyémeimet az ajtó szélének fogása közben. A szemében viszont más, két eltérő jellegű érzést észleltem. Eleinte erősen résre szorult a földön-túli kék irisze, - mintha nem tűrné a viselkedésem, - majd kikerekedve azt hansúlyozta, "érts meg engem". S az erős küzdelem közepette, az ajtónak
- Bocsásson meg. - bátorkodott kiejteni, ami ugyan sokkal nehezebb hangsúllyal született meg, mint egy hétköznapokban előforduló beszéd helyzetben. A hatást viszont kellően tükrözte. Valóban bűntudatot érezne, egy olyasfajta ember, aki nyomós ok nélkül ítélkezik egy ismeretlen felett? Nehezemre esik elhinnem mindezt.
- Valóban ezt mondta volna? - hitetlenül kérdeztem vissza, nyomatékos feleltet követelve tőle.
- Ne kelljen többszőr megismételnem!
- Miért? Talán nehezére esik?
- Érje be azzal, amit az elmúlt percben közöltem önnel.
- Szeretném újra hallani magától! - makacsul követelődztem a hátam mögül szememmel rásandítva. Azt akartam, hogy megismertesse magát az érzéssel, amit oktalanul ellenem követett el. Világosan átérezte a helyzetnek kívánatát, s hatottan ismét elismételte.
- Sajnálom. - miután megerősitette, azonnal kiviharzott a zárt ajtót kiengedve, legyözőtten, mintha egy pár fős hadsereggel térne haza a kegytelen és embertelen hadi-frontról. Ennek ellenére, eredményesen csaltam ki belőle azt, ami számára undók kifejezése volt a gyengeségének. Örömtelien felsóhajtottam egy hatalmasat, elégtéltelt kapva, holott ez a kicsinyes erőfeszítés, más emberekben csak egy megszokott érzelem-kifejezés lenne.
Lotte ×× Summer plan's ××
2013. 06. 18.
útóirat: Hawai, dizsi...pokémonok! ^^
Lotte •• Sunshine & Beach ••
2013. 06. 14.
2013. 06. 08.
útóirat: kell a szerelem!
Lotte Of course, °°° yes
2013. 06. 06.
Huh...másrészt nem találtam fizikailag testhez-álló nyárimunkát! :( Mert sajnos, az én úgy nevezett "filligrán" testalkatom nem függ össze a teher birással a Tecsóban! Rossz..rossz..rossz. De íme, egy jó! Oké, ez már lapos...sokak számára, de én kivétel vagyok ez alól! Újra Sherlock! Naná! Hogy én mennyire szánalmasan és viszonzatlanul beleszerettem ebbe a mufurcba! (๑ っ ๑) Az nem kifejezés! Lehet, az imádzs, ahogy karakterhűen játsza a természett-feletti észkombájt és a mérhetetlenül arrogáns pöcst. Ezt, egyszerre, igen nehéz produkálni. Tapasztalat! xD Kidding ME! Vagy...VAGY! A pasis vonásai? Hmm...70%-a az oka a kialakított szerelmem miatt. Nézz rá, ember! Hát nem ír le róla, hogy "mucsó-mácsó"??
- ,,Szia gyönyörűség! Óó...te vagy a legszebb a többiek közül!!" - from 4 osztályos szakmunkás in Budapest Blaha-lújza tér. (-.-)
- ,,Szia! Nagyon szép vagy!" - from vénember in Hatvan, zagyva híd!" (-.-)
- ,,Jaj, nem baj, amúgy is nagyon dögős vagy!" - from HM guy, aki 2 évvel fiatalabb nálam! Anya lehetnék agyilag! (-.-)
- ,,Szóval nem csináltatok semmit! *végig-húzza a lány gerincén a férges ujjait*...pedig jó lenne...combra gyúrni, hogy bírja a megterhelést!" - from Rendszer-gazda in my secondary school! A möggöttes jelentése pedig már undorító! (-.-')
Fasza!! Nah...ez már csak így megy...vissza kell hogy vegyek! Blah-blah-blah! Anyways...have good time, dear! AND WATCH SHERLOCK!!!
útóirat: "Nothing happend to me!"
◂◂ ▸▸